Jövőre mintegy 1000 milliárd forintos nettó állománybővüléssel kalkulál a lakossági állampapírok piacán az ÁKK, köszönhetően részben annak, hogy 2021-ben kevesebb papír fog lejárni. Ha ez bejön, akkor jövőre átlépheti a 10 ezermilliárd forintot a lakossági állampapírok állománya.
Megkezdte 10 és 30 éves eurókötvények kibocsátását az ÁKK, a papírok végleges árazása akár már csütörtökön megtörténhet – értesült a Reuters.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
Kijöttek a friss MÁP+-jegyzés adatai, e szerint múlt héten a papírra összesen közel 32 milliárd forintnyi jegyzés érkezett be, ezzel a szeptembert mintegy 185 milliárddal zárta a szuperállampapír.
A finanszírozási terv időközi teljesüléséről adott ki közleményt az ÁKK, ebben többek között kitérnek arra, hogy a lakossági állampapírok idei értékesítési tervének teljesüléséhez havi átlagban 50 milliárd forintnyi lakossági állománybővüésre van még szükség az év utolsó három hónapjában.
Az eredeti tervnél 1710 milliárd forinttal magasabb, 3600 milliárd forint lehet idén az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya – derül ki az Államadósság Kezelő Központ frissített finanszírozási tervéből. Ez pedig azt is jelenti, hogy az eddig felvázoltnál sokkal fontosabb szerephez jutnak a lakossági állampapírok.
Az érvényben lévő, 2020. évre vonatkozó finanszírozási terv 60%-ban teljesült az első félévben – jelentette az Államadósságkezelő Központ (ÁKK.) A jó eredmény elsősorban a devizakötvény-kibocsátásoknak köszönhető. A teljesülés alapján az állam finanszírozása rendben zajlik, ám bizonytalanságot jelenthet, hogy az idei makrogazdasági pálya nagyon bizonytalan, így a költségvetés várható (kétszer már megemelt) finanszírozási igénye sem látható pontosan előre.
Ismét módosította idei finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azzal párhuzamosan, hogy a kormány 3,8 százalékra emelte a költségvetési hiánycélt. Ez ugyanis azt jelenti, hogy még az eddiginél is több pénzre lesz szüksége Magyarországnak.
Nagyjából két hónapja volt utoljára, hogy meghaladta az 50 milliárd forintot a szuperállampapír heti jegyzése, de múlt héten sikerült ismét megugrania ezt a küszöböt a MÁP+-nak. Nem tudni, hogy a koronavírus miatti aggodalmat vetkőzték le a magyarok, vagy az olajár drasztikus visszaesése miatt térhettek vissza néhányan a kockázatkerülőbb befektetésekhez, minden esetre kíváncsian várjuk, hogy csak egyszeri felpattanás ez a szuperállampapírnál, vagy valóban visszatért a magyarok vásárlási kedve. Időközben kiderült: a több mint 100 milliárdnyi lejáró prémium állampapír is sokat segíthetett a múlt heti számok feltornázásában.
Ma jött ki az ÁKK idei évre vonatkozó módosított finanszírozási terve, ami sok más papír mellett a lakossági állampapírokkal kapcsolatos idei terveket is jelentősen átírja. Az eredeti tervben szereplő 400 milliárd forintos nettó állománynövekedés helyett már 1100 milliárdos csökkenéssel kalkulál idén az adósságkezelő.
Az ÁKK heti statisztikái szerint átlépte a 3000 milliárd forintos jegyzési állományt a szuperállampapír.
Varga Mihály és Kurali Zoltán tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt a központi költségvetés 2020-as finanszírozásáról. Az ÁKK egy sor újítással rukkolt ki: jö9het a zöld devizakötvény, a még hosszabb lakossági és intézményi papír, miközben a célok változatlanok.
A központi költségvetés 2019. évi finanszírozásáról tart sajtótájékoztatót csütörtökön Varga Mihály pénzügyminiszter és Barcza György, az Államadósság Kezelő Zrt. vezérigazgatója
Egymilliárd eurós piaci devizakötvény kibocsátásával számol 2017-re az Államadósság Kezelő Központ - hangzott el egy szerdai sajtótájékoztatón. Az adósságkezelő és a minisztérium új lakossági terméket is bevezetnének, illetve a paksi orosz hitel kiváltásán is gondolkodnak.
Egymilliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátással számol 2016-ban a magyar állam - derült ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán bemutatott finanszírozási tervéből. Korábban az volt a cél, hogy a lejáró devizaadósságot jövőre is forintból finanszírozza Magyarország, azonban az utóbbi hetekben már szóba került egy renminbi-kötvény kibocsátásának lehetősége. Összesen a bruttó kibocsátás 6389 milliárd forint lehet, míg a nettó kibocsátás 1008 milliárd forintra rúghat a tervek szerint.
Ami aranybánya lehet az állampapírpiaci szereplőknek, az a legféltettebb titkok kiadása miatt rémálom lehet a minisztérium, a kincstár és az adósságkezelő dolgozóinak - röviden így lehetne összefoglalni azt a minapi fejleményt, hogy közérdekű adatigénylés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövő évi költségvetési törvényt megalapozó anyagok között rendkívüli fontosságú háttértáblázatokat is nyilvánosságra hozott. Ezek egyikéből kiderül, hogy havi alapon mekkora jövő évi állampapírpiaci forrásbevonást tervez a tárca, egy másikból pedig az a lényegében titkos adat is, hogy hogyan alakul majd havi szinten az állam likvid pénzügyi tartaléka a következő bő egy évben. Egy másik összevetésből kiderül, hogy az államadósság nominálisan közel 1000 milliárd forinttal nő majd, igaz a GDP lendületesebb bővülése miatt az adósságráta kissé csökkenhet. Az egyik táblázatból most azt is megtudtuk, hogy a magyar államot az ún. mérnökügyből eredően közel 44 milliárd forintos bírságtétel sújtotta.
Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.
Olyan gazdaságpolitikai igény jelentkezett, hogy az államadósság devizaarányát próbáljuk jelentõsen csökkenteni, emiatt az Államadósság Kezelõ Központ az idén lejáró összes devizaalapú adósságelemnél (5,4 milliárd euró) kevesebb devizaalapú forrást tervez bevonni – jelentette be az éves finanszírozási folyamatokról rendezett sajtótájékoztatón Borbély László András. Az ÁKK vezérigazgató-helyettese prezentációjában jelezte, hogy az állam 4,6 milliárd eurónyi devizaalapú forrásbevonást tervez, amelybõl 3,3 milliárd eurónyi lehet a piaci alapú nemzetközi devizakötvény kibocsátás. Borbély összefoglalója szerint mérséklõdõ kockázatok jellemzik majd az államadósság idei finanszírozását, hiszen a terv szerint az ÁKK az állam pénzügyi biztonsági tartalékait megtartja, illetve feltölti. A mérséklõdõ finanszírozási kockázatok érzékeltetésére jelezte, hogy a terv szerint idén év végére 41%-ról 38% körülre mérséklõdhet az államadósság devizaaránya, illetve 44%-ról 46% körülre emelkedhet a belföldi szereplõk részaránya.
Fontosabb részletek
Jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az EU legerősebb országa váratlan húzásra készül.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
Podcastunkban az ún. spear phishing támadásokról beszélgettünk.
